Nem akar, vagy nem tud tanulni?

Általánosan elfogadott nézet, hogy ha valamivel sokat foglalkozunk, sokat gyakoroljuk, akkor egy idő után jártasak, ügyesek, rutinosak leszünk az adott területen. Az iskolai élet során is gyakran felmerül a gondolat, hogy ha Pistike többet gyakorolná az írást, többet másolna, mennyivel szebben írna? Ferike biztosan azért nem olvas folyékonyan még harmadikban sem, mert keveset gyakorolta és hogyhogy Józsi még ötödikben is az ujjain számol?

És még sorolhatnám, hogy nem érti meg, hogy miről olvas, egyik nap átlagon felül teljesít, másnap pedig olyan, mintha egy másik gyerek jött volna helyette iskolába. Észrevesszük, hogy egész nap nem figyel, és csak piszmog a feladatokkal, vagy az otthon nagy küzdelmek árán megtanult tananyagból másnap éppen csak elégségesre felel. Persze valljuk be, azért nagy úr a lustaság és esetenként tényleg csak a gyakorlás és a szorgalom hiányzik a jó teljesítményhez. Viszont mi van, ha az egyébként jó eszű, szorgalmas gyerek minden erőfeszítése ellenére sem tud értelmi képességeihez mérten teljesíteni?

A jó tanulási képességhez sok-sok apró részletnek kell önmagában és egymással összehangoltan is jól működnie. Vegyük például a tollbamondást. Ehhez először is tudnom kell kitartóan figyelni a tanító néni hangjára és meg is kell jegyeznem, mit mond. Hallanom is kell: hangya vagy hangja? Róka vagy fóka? Tér vagy dér? Ezután magamban részekre kell bontani a szót és fel kell idéznem minden egyes hanghoz társuló jelet, vagyis a betűt és a mozdulatot is, amellyel leírom. Persze ez csak akkor megy, ha jól össze tudom hangolni a szemem és a kezem munkáját és a kezem képes egészen pici mozdulatokat végrehajtani. És akkor jön az írás, ahogy írom a szót, mondom a betűt hozzá. Ha a kettő nincs összehangolva, egészen mást írok le, mint amit szerettem volna. És mindennek tetejében még a helyesírásra is oda kell figyelnem. Ugyanilyen sok kis részletből áll az olvasás vagy a számolás is. Ha bármelyikbe hiba csúszik, oda az egész teljesítmény. Ezt a sok kis részletet hívjuk részképességeknek. Amennyiben a jó értelmi képességű, megfelelő családi háttérrel rendelkező gyermek gyakorlás ellenére sem tud megfelelően teljesíteni, feltehetően részképesség gyengeséggel küzd. A párkányi székhelyű Artis centrumban képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk a hozzánk járó gyermekeknek, melyeket előzetes gyógypedagógiai képességfelmérés alapján, személyre szabottan, individuális, illetve kiscsoportos keretek közt valósítunk meg. Célunk egyrészt a tanulásban akadályozott, tanulási zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia…), figyelemzavarral, illetve magatartási zavarral küzdő, illetve autizmusban érintett gyermekek fejlesztése, iskolai életének megkönnyítése. A képességfelmérét indokolt esetben részletes mozgásvizsgálat egészíti ki, mivel a tanulási probléma nem egy esetben egészen az egyensúlyészlelés, mozgáskoordináció zavaráig vezethető vissza. A foglalkozások szerves része a mozgás- és részképesség fejlesztés. Másik, nem kevésbé fontos feladatunk a tehetséggondozás, melyet szintén képességfelmérés előz meg pszichológus és gyógypedagógus részvételével.

cikk szerzője: Melecski Júlia, gyógypedagógus, az Artis centrum társalapítója

megjelent: http://minoritykids.fonix.sk/hu/blog/nem-akar-vagy-nem-tud-tanulni/