Előző cikkemben az óvodáskori viselkedésproblémákról írtam, ma az olyan, képességeket érintő elmaradásokról ejtenék néhány szót, amelyek a későbbiekben tanulási vagy más problémákhoz vezethetnek. Gyakran találkozom a szülők bizonytalanságával abban, hogy gyermekük korának megfelelően fejlődik-e, főleg akkor, ha a családban csak egy gyermek van és kevés hasonló korú gyermekkel kerülnek kapcsolatba, így nincs viszonyítási alapjuk.

Érdemes első lépésben az óvónénit megkérdezni, milyennek látják gyermekük képességeit, esetleg a nagymama meglátásai is hasznosak lehetnek.

Mik azok a képességek? Mikor gyanakodjunk képességproblémára, vagyis arra, hogy a gyermek esetleg korához képest „kevésbé ügyes” egy adott területen?

Könnyen észrevehető jel lehet egy szülő számára, ha a gyermek hárít bizonyos tevékenységeket, pl., nem szeret rajzolni, puzzle-val játszani vagy mesét hallgatni. Általában mi magunk is azokat a tevékenységeket keressük leginkább, amelyekben sikerélményünk van, vagyis nem túl nagy energia befektetéssel látványos teljesítményt tudunk nyújtani. Gyermekeink sincsenek ezzel másképp, azzal szeretnek játszani, illetve olyan feladatokat szeretnek, amelyekben érzik, hogy ügyesek, sikeresek.

A teljesség igénye nélkül lássuk tehát azokat a területeket, amelyek összefüggenek a későbbi iskolai teljesítménnyel, illetve hogy mi utalhat arra, hogy az adott képesség esetleg gyengébben működik.

 

VIZUÁLIS ÉSZLELÉS

Ha jó a látási észlelésünk, akkor könnyen észrevesszük az apró különbségeket tárgyakon, ábrákon, illetve egy ingergazdag környezetben is meglátjuk a keresett tárgyat, személyt, képet. Ha gyengébb a látási észlelés, a gyermek nem veszi észre a sok holmi közt amit keres. Képeken, feladatokban nem észleli az ellentétes irányokat, puzzle-val nem szeret játszani. Érdemes arra is odafigyelni, nem keveri-e kitartóan a színeket.

 

HALLÁSI ÉSZLELÉS

Megkésett beszédfejlődés esetén az első, amit vizsgálni szokás, hogy hall-e a gyermek. Ilyenkor a fül-orr-gégész szakorvos megvizsgálja, ép-e a hallása. Ha orvosilag nincs semmi gond, érdemes gyógypedagógus vagy logopédus véleményét is kikérni, ha a következőket észleljük gyermekünkön: nem szeret mesét hallgatni, néha olyan, mintha nem figyelne, nehezen jegyez meg mondókákat, túl hangosan beszél, esetleg érzékeny a hangokra (elmenekül vagy befogja a fülét), többlépcsős utasítást nem tud követni, súlyosabb esetben gyakran visszakérdez, félrehall, illetve még nagycsoportos korában is nehezen érthető a beszéde.

 

BESZÉD

Általános érvényű szabály, hogy tipikus fejlődés esetén 1 éves kor körül megjelennek az első szavak, 2 éves korra minimum 50 szóval rendelkezik a gyermek, ezeket már össze is kapcsolgatja, 3 évesen pedig grammatikailag helyesen, mások számára is érthetően beszél. A kiejtésben még előfordulhatnak torzítások, de ha 5 éves kora után is nagyon sok hangzót ejt ki helytelenül, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.

 

FINOMMOTORIKA

A képességek közül talán ez a leggyakrabban ragozott és legszembetűnőbb terület. Nehéz nem észrevenni, ha a gyermek nem szeret rajzolni, rossz a ceruzafogása (marokfogás, szabálytalan ceruzafogás), nem szeret fűzni, az öltözés nagyon sokáig tart vagy egyáltalán nem is megy. Fontos tudni, hogy nem megoldás, ha az „éretlen kezű” gyermeket papír és ceruza mellé kényszerítjük, ezzel csak megutáltatjuk vele a rajzolást, grafomotoros feladatokat. Mint az összes képességnek, a finommotorikának is megvan a maga érési folyamata, de ha ez az érés késik, különböző módszerekkel gyorsan és hatékonyan lehet fejleszteni. Az otthon könnyen kivitelezhető házimunka is nagyon fejlesztő hatású, az összes képességet nagyszerűen fejleszti.

 

NAGY MOZGÁS, EGYENSÚLYÉSZLELÉS

A mozgás fejlődése szorosan összefügg az összes többi képesség fejlődésével. Érdemes odafigyelni arra, hogy a gyermeknek elegendő mozgásos tapasztalata legye: fusson, másszon, biciklizzen, hintázzon, labdázzon sokat, mivel ezek a tevékenységek elősegítik az idegrendszer érését, ezzel közvetve a többi képesség fejlődésére is hatni tudunk. Ha úgy látja, gyermeke mozgása darabos, az átlagosnál többet csetlik-botlik, ügyetlen, labdát nehezen kap el vagy dob el, az egész test együtt mozog, gyakran lever dolgokat vagy elesik, érdemes szakemberhez fordulni, aki egy mozgásvizsgálat segítségével megállapítja, hol tart a gyermek mozgásfejlődése életkorához képest, esetleg szüksége lehet-e célzott mozgásfejlesztésre.

 

TÁJÉKOZÓDÁS

A tájékozódási képességek közé a testtudatot, valamint a térben, síkban és időben való tájékozódást sorolhatjuk. Az iskolaérett gyermek, kb. 40 testrészt ismer, meg tudja különböztetni a jobb oldalt a baltól, tisztában van a téri viszonyszavak jelentésével (előtte, mögötte, mellette…), napszakokkal, el tudja mondani a hét napjait, évszakokat. Érti ezek sorrendjét is, például ha tudja, hogy ma szerda van, megmondja, holnap milyen nap lesz. A dolgok egymásutánisága, vagyis szerialitása sokféle helyzetben megjelenik, akár az öltözködésnél, akár a szóban található betűk, hangok sorrendjénél is.

 

SZÁMOLÁSI GONDOLKODÁS

A jó matematikai képesség nem csak a mechanikus számolást jelenti, hanem a megszámolást, a dolgok helyes mennyiségének megállapítását, illetve a matematikai alapfogalmak ismeretét: több-kevesebb, ugyanannyi, semmi. 4-5 éves korban már felismeri a leírt számokat 5-ig és sorrendbe is tudja rakni ezeket.

 

NÉHÁNY SZÓ A KÜTYÜKRŐL

Ma már alig találkozom olyan gyermekkel, aki ne játszana rendszeresen telefonon, tableten vagy számítógépen. Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a gyermek a nap nagy részét képernyő előtt tölti. Számos kutatás bizonyítja, hogy a kontrollálatlan „kütyüzés” negatívan befolyásolja az idegrendszer fejlődését. Szülőként sokat tehetünk ezügyben, akár próbáljuk ki azt, hogy néhány hétre eltesszük a telefont és a tabletet és figyelhetjük csak meg, mi minden történik. Először is több lesz az együtt töltött idő, valamint előkerülnek a szekrény mélyéről a rég nem látott játékok is. Az sem baj ha néha unatkozik a gyermek (általában ilyenkor mindjárt a telefon után nyúlunk mi is), az unalom sok-sok kreatív energiát képes felszabadítani. Vágjunk hát bele!

Amennyiben kíváncsi, milyenek gyermeke képességei az életkorához képest, jelentkezzen egy képességfelmérésre melynek során fényt deríthetünk erősségeire és megerősítendő képességeire.

 

Melecski Júlia, gyógypedagógus